Milyen egyéb költségek merülnek fel egy családi ház építésénél?
Egy családi ház kivitelezésének első mérföldköve, hogy megtaláljuk az építési telket, ami paramétereitől függően további költségeket rejthet magában: tereprendezés, bontás, közművesítés. Fontos, hogy közúton mért 100 méteren belül legyen tűzcsap, amennyiben nincs, azt a városnak kell telepítenie (Kecskemét és környékén egy kérelmet kell benyújtanod, amelyet innen tudsz letölteni). További számottevő költséget jelenthetnek a (beépített) bútorok, mint például a konyhabútor, valamint otthonunk gépesítése és egyéb berendezések, redőnyök, riasztó és további okos megoldások alkalmazása, kert kialakítása, terület körbekerítése, öntözőrendszer telepítése, és végezetül a külső világítások elhelyezése és beüzemeltetése.
Mi az a nettó és bruttó alapterület?
A nettó alapterület a készház hasznos, vagyis lakható alapterülete, amelybe nem számítanak bele például a belső válaszfalak. A HellóHáz által megjelölt árakat mindig nettó alapterületben adjuk meg.
A Bruttó alapterület magába foglalja a belső válaszfalakat és a külső tartófalakat. A telek beépíthetőségénél a bruttó alapterületet vesszük alapul.
Mi az a cellulóz szigetelés?
A cellulóz szigetelés, mint befújható hőszigetelő anyag, a födémszigetelés, tető szigetelés, és falak szigetelésénél egyaránt alkalmazható. A cellulóz szigetelés rendkívül jó védelmet nyújt a családi ház számára télen a hideg, nyáron pedig a meleg ellen. Rendkívül költséghatékony megoldás, amely az relatív alacsony ára mellett kimagaslóan jó hőszigetelést biztosít. A tető szigetelésnél alkalmazott befújásos technológiának köszönhetően a hőszigetelés rés-, és hézagmentes lesz. Ez a szigetelés eljárás garantálja a tartós és minőségi hőszigetelést. Magyarországon legfőképpen tetőszigetelés és födémszigeteléskor veszik igénybe a cellulóz szigetelést. A cellulóz szigetelés teljesen természetes, egészségre ártalmatlan.
Miért penészedhet egy ház?
A geometriai hőhidak az épület sarkainál, az ablakkávák mentén, a külső határoló falak és a válaszfalak csatlakozásánál tudnak kialakulni. Balkonok, loggiák, erkélylemezek különösen erős hőhidat jelenthetnek. Ezen felül még hőhíd tulajdonképpen a negatív falsarok is, mivel itt ugyanúgy többdimenziós hőáram alakul ki, mint a pozitív sarkoknál, csak ebben az esetben – mivel a lehűlő felület kisebb, mint a fűtött – nem lesz többlet energiaveszteség.
Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a hőhidak többnyire a falvastagságnál kétszer szélesebb sávban fejtik ki hatásukat, és a jelenlegi gyakorlat a 30-45 cm vastag fal, úgy könnyen beláthatjuk, hogy kicsi az a felület a homlokzaton, ahol semmilyen hőhídhatás nem érvényesül. Ennek az a következménye, hogy sem a családi ház energiafogyasztása, sem pedig a falfelület belső felületi hőmérséklete nem fogja elérni a tervezett szintet. Pontosan ezért, hőhídmentes épület nem is létezik, hiszen a határoló szerkezetek többnyire nem egyneműek, geometriai hőhidak pedig mindig is lesznek. Ráadásul gyakran sajnos az anyagváltás okozta hőhíd együtt jelentkezik a geometriai hőhíddal pl. egy sarokban elhelyezett pillér. Ezeken a felületeken jelentős többletenergia tud távozni, illetve ennek következményeként a belső felület számottevően hidegebb lesz, mint más pontokon. Amennyiben ezen hideg felületek hőmérséklete a levegő harmatponti hőmérséklete alatt van az elkerülhetetlenül páralecsapódáshoz vezet, ennek egyenes következménye a penészesedés.
Mit lehet a penész ellen tenni?
Sokan egy családi ház penészedéséért a műanyag nyílászárókat, és azok kitűnő légzáró tulajdonságát teszik felelőssé, ugyanis a hideg sarkokban a szellőzésmentes közeg lecsapódó párát eredményez, ez pedig a falakon lévő penész megjelenéséhez vezet. A penész elleni harc során megfelelő megoldást jelenthet az ablakba építhető résszellőző, valamint a szellőző-vasalat. Az előbbi optimális esetben képes arra, hogy kicserélje a belső tér elhasznált levegőjét így a páratartalmat 40-50% között tartsa, ami nem ideális a penészgomba számára. Utóbbi megoldás lehetővé teszi, hogy az ablakbilincs meghatározott elfordításának eredményeképp néhány milliméteres rés nyíljon, ezzel is elősegítve a levegőcserét. Ezek mellett fontos a hatékonyan szellőztetés. Egy családi ház esetén viszonylag egyszerű a dolgunk, naponta 2-4 alkalommal, legalább 10 percre szélesre kell tárni azokat az ablakokat, amelyek biztosítják a különböző helységek kereszthuzatát.
Mi az a páraáteresztő falazat?
A “lélegző fal” fogalma, bár már erősen átment a köztudatba, szakmailag hibás kifejezés. Egy családi ház esetében meg kell különböztetni lég-, vagy a páraáteresztő szerkezeteket. A két fogalom ugyanis nem ugyanazt takarja. Légáteresztésre példa lehet az, ha a rosszul illesztett téglák közül kispórolják a habarcsot, vagy ha a panelhézagok tömítése nem megfelelő, esetleg a rossz nyílászárókon keresztül fütyül a szél, tehát a levegő át tud jutni a szerkezeten. Ilyen szerkezet készítése senkinek nem állhat érdekében, vagyis a légzárás minden külső fal elengedhetetlen követelménye. Egy családi ház külső határoló szerkezeteiben a külső és belső hőmérséklet különbségének hatására nemcsak hővezetés, hőáramlás megy végbe, hanem ezzel egyidejűleg a külső és belső páranyomás-különbség hatására páradiffúzió (vízgőz áramlás) is bekövetkezik. A nedvességnek nincs szüksége nyitott résekre, mert annak ellenére, hogy nem látunk át rajta, a falazatot alkotó szilárd anyagon is képes átjutni a meleg oldalról a hideg felé. A páradiffúzió egy anyagban a diffúziós vagy páravezetési tényezőtől függ. A páradiffúzió komolyan megrongálhatja az épületszerkezetet. Ezért minden esetben olyan épületszerkezet kialakítására kell törekedni, amiben a pára kondenzálódása nem következhet be.
Hogyan vehető igénybe a CSOK Plusz?
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény, közismert nevén most már CSOK Plusz egy olyan vissza nem térítendő állami támogatás, amelyet bizonyos szociálpolitikai feltételekhez kötnek, egy összegben folyósítják, segítségével használt ingatlan vásárolható, vagy családi ház építtethető.
